Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:

Szavazás
Eseménynaptár
Jogszabályok

2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
Az Országgyűlés 2004. december 20-án elfogadta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt (Ktitv). Az – általánosan használt, rövid elnevezéssel - innovációs törvény a terület első átfogó hazai jogszabálya, ami közel két éves szakmai egyeztetés alapján készült el.
K+F deregulációs rendelet
A hazai költségvetési forrásokból finanszírozott K+F és innovációs programok pályázati eljárásrendjeit egységesítő, azokat egyszerűbbé és átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tevő rendeletet fogadott el a Kormány a 2010. április 7-i ülésén. A kormányrendelet alapvető célja, hogy a mai gyakorlatot meghatározó jogszabályok számát csökkentve, egy rendeletben, pontosabb és egyértelmű – a legjobb uniós gyakorlathoz közel álló – szabályokkal határozza meg a hazai közfinanszírozású programok pályázati támogatásának kereteit.
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a 1997. évi XI. törvényt alkotta meg.
287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületről
A Kormány a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (4a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva elrendelte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrejöttét. A Testület feladatai egyebek mellett, hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása; a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, elemzése; a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
Az informatikai és hírközlési ágazat „anyajogszabályának” tekinthető törvény 2003. november 27-én került kihirdetésre. Megalkotásának legfontosabb előzményeiként a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény felülvizsgálatának szükségessége, és az Európai Unió által 1998-ban elhatározott iparági liberalizáció sikeres végrehajtását követő, a tagállamokra is kiható reformintézkedések, illetve az ebből eredő jogharmonizációs kötelezettség jelölhető meg.
1995. évi XXXIII. Törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról megalkotta a 1995. évi XXXIII. Törvényt.
19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
Az iparjogvédelmi eljárásokért e rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi eljárások a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi eljárások, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos eljárások.
2009. évi XXIII. Törvény a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére. A Megállapodás angol nyelven hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása is elérhető.
147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-ának (4) bekezdésében, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 68. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a Kormány elrendeli, hogy az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e célra rendszeresített elektronikus űrlap nyújthatók be.
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt. E törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fûződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A törvény teljes szövege a Magyar Közlöny 88. számában olvasható (2011. július 26.)
1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival megalkotta a szerzői jogról szóló törvényt.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (kivonat)
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről VII. fejezete a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról rendelkezik.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről
Az Európai Parlament és a Tanács azért alkották meg az 2009/24/EK irányelvet, mert a tagállamok jogszabályai által a számítógépi programoknak nyújtott jogi védelem közötti bizonyos különbségek közvetlen és negatív hatást gyakorolnak a belső piac működésére a számítógépi programok tekintetében. A közösségi jogi keret a számítógépi programok védelme terén ennek megfelelően egyelőre annak meghatározására korlátozható, hogy a tagállamok a számítógépi programokat a szerzői jog alapján irodalmi műként védelemben részesítik, ezen túl annak meghatározására, hogy kit és mit lehet védelemben részesíteni, a védelemben részesülő személyek milyen kizárólagos jogokkal bírnak bizonyos cselekmények engedélyezése vagy megtiltása érdekében, valamint hogy a védelmi idő milyen tartamú legyen.
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban alkotta a 2001. évi CVIII. Törvényt.