Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:

Szavazás
Eseménynaptár
Szabadalmi eljárásmódok

Hazai
A szabadalmi bejelentés benyújtása
Beadványok átvétele, iktatása A személyesen vagy egyéb úton benyújtott beadványokat az Iktató beérkezésük napján sorrendben iktatószámmal látja el. A bejelentést az Iktató az ügyszámmal ellátott aktában helyezi el. A szabadalmi bejelentések esetében a törzsakta borítója világoskék színű, és egy sötétkék színű, ugyanazzal az ügyszámmal ellátott aktaborítót, ún. "bolygóaktát" is tartalmaz. Az Iktató látja el az aktát a törzslappal (1.sz. melléklet), amely a továbbiakban az ügyintézési utasítások feltüntetésére is szolgál (Ügyviteli Szabályzat I. fejezet). Minden új szabadalmi bejelentés leírásának egy példányát és - ha van - egy rajzpéldányát "Elsőbbségi példány" felirattal kell ellátni, és fel kell tüntetni a beérkezés napját is. A szekvencialistát és/vagy táblázatot tartalmazó elektronikus adathordozó iktatása a Hivatalban más mellékletek iktatásához hasonlóan történik, azzal, hogy a Hivatal az adathordozót ügyszámmal, iktatószámmal és az iktatás dátumával látja el. A iktatást követően az adathordozó tartalmát az Átvevő Osztályon hálózatra mentik, és ezt a tényt feltüntetik az ügy aktájában. Az iktatott adathordozókat az Átvevő Osztály tárolja, az ügyintézők a hálózatra mentett adatokhoz férhetnek hozzá.
Döntés államtitokká minősítésről, adatrögzítés, szétosztás
A szabadalmi bejelentések aktáit iktatás után az Ügyviteli Osztályon szétválasztják hazai és külföldi bejelentésekre. Szt.53.§ (5) A Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből, illetve nemzetközi szerződés alapján elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás kinyomtatása elmarad, és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek. Az új hazai bejelentéseket a 142/1996. (IX. 2.) Korm. rendelet alapján a HM TH megbízottja megtekinti (általában hetente, a Hivatalban). A megbízott jogosult nyilatkozni és a törzslapon feltüntetni, hogy a bejelentés államtitokká történő minősítését kezdeményezi-e, vagy nem. Abban az esetben, ha a döntést azonnal meghozni nem tudja, 15 napon belül nyilatkozhat a kérdésben. Az államtitokká minősített bejelentés engedélyezési eljárását a titkos ügykezelésre előírt szabályok betartásával kell lefolytatni. Ha a szabadalmi bejelentés államtitokként való kezelése nem szükséges, a bejelentő kérésére a találmány külföldre juttatásával kapcsolatban e tényről az Ügyviteli Osztály igazolást ad ki. Ezután kerül sor a szabadalmi bejelentés adatainak számítógépes rögzítésére az Ügyviteli Osztályon, majd az Átvevő Osztály a Szabadalmi Főosztályra juttatja az aktákat. Az akták szakterületenkénti szétosztását a szabadalmi osztályok megbízott munkatársai végzik, majd a bejelentések a szabadalmi osztályokra kerülnek. A szabadalmi osztályon az aktát az osztályvezető a szakterület illetékes elbírálójára szignálja, aki ellenőrzi az adatlap adatainak helyességét, feltünteti az adatlapon az NSZO jelzetet, a bejelentés angol címét, az adatok helyességét az adatlap aláírásával igazolja, és egyben az Ügyviteli Osztály számára megadja a bejelentés benyújtását követő vizsgálattal kapcsolatos ügyintézési utasításokat.
A szabadalmi bejelentés kellékei
Szt.57.§ (2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá - a szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia. Szt.57.§ (3) AR. A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Szt.57.§ (4) DR.3.§ 1) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. Szt.57.§ (5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A fenti kellékek közül bizonyos kellékek meglétét a Hivatal már a bejelentés benyújtását követő vizsgálat során ellenőrzi, más kellékek meglétét viszont csak később, az alaki vizsgálat végzésekor.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
Szt.65.§ A Hivatal a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy Szt.58.§ a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt követelményeknek, Szt.57.§ (4), DR. b) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat, Szt.57.§ (5) c) benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot.
A bejelentés napja, a bejelentés benyújtását követő vizsgálat
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Hivatal először azt vizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt követelményeknek. Szt.58.§ (1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza: a) utalást a szabadalom iránti igényre, b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az egyéb követelményeknek. Szt.58.§ (2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni. Szt.58.§ (1) a) A bejelentési nap elismerhetőségének vizsgálatakor az "utalást" a szabadalom iránti igényre tágan kell értelmezni. Ha bármilyen szó, jelzés egyértelműen mutatja a bejelentő szándékát (például találmányi védettséget kér, stb.) ezt a feltételt teljesültnek kell tekinteni. Szt.58.§ (1) b) A bejelentő azonosítására alkalmas adat a bejelentő neve és címe. Ha a bejelentők valamelyikének neve vagy címe a bejelentésből hiányzik, de elegendő adat áll a Hivatal rendelkezésére, hogy valamelyik bejelentővel felvegye a kapcsolatot, a bejelentési nap elismerhető. A bejelentési nap nem ismerhető el abban az esetben, ha a bejelentésben nincs leírás. A leírást sem alakilag, sem tartalmában nem kell vizsgálni, minden elfogadható leírásként, ami "annak látszik", annak ellenére, hogy a szabadalmi bejelentés a későbbiekben új tartalom bevitelével nem bővíthető. Nem fogadható el viszont a leírás, ha például csak a találmány címét tartalmazza, a megoldás ismertetése nélkül, vagy ha csak kivonatot nyújtanak be. Szt.58.§ (1) c) A bejelentési nap elismerésének feltétele a fentieken túl rajz benyújtása abban az esetben, ha a leírásban hivatkoztak rá. Amennyiben a leírásban rajzra nem hivatkoztak, a bejelentési nap elismerhető akkor is, ha a találmány megértéséhez rajzra lenne szükség. Szt.58.§ (2) Ha a bejelentési nap elismeréséhez elsőbbségi iratra utaltak, ez csak abban az esetben fogadható el, ha az elsőbbségi irat az adatok alapján azonosítható, azaz az elsőbbségi irat számát, országát és az elsőbbség napját megadták.
Nemzetközi
Szabadalom szerzés európai úton
Európai szabadalom az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló 1973.október 5-i Müncheni Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom. Európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalnál (a továbbiakban ESZH), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet tenni. Az európai szabadalmi bejelentést az ESZH az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi. A közzétételt megelőzően az ESZH elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát és lehetőség szerint az újdonságkutatást. A kutatási jelentést - amennyiben már elkészült - a bejelentéssel együtt, ellenkező esetben a későbbiekben bocsátják közre. A bejelentő a kutatási jelentés ismeretében dönthet arról, hogy kéri-e a bejelentés érdemi vizsgálatát. Az ESZH az érdemi vizsgálat keretében bírálja el a bejelentést a szabadalmazhatóság feltételei szempontjából. Kedvező eredmény esetén az ESZH a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad a bejelentés tárgyára. Az európai szabadalommal szemben a megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül bárki felszólalhat. A felszólalási eljárásban a felszólalás megalapozottságától függően az ESZH megvonhatja, illetve korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja az európai szabadalmat. Bővebb információ: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, valamint tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően megalkotta a 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról.