Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:

Szavazás
Eseménynaptár
Tanulmányok

Hazai
Megszállott netezők, kütyümániások: a világháló nem játék!
Még mindig inkább a munka, az életvitel szempontjából fontos eszköz a világháló, még a legaktívabb netezők számára is - derül ki a GfK felméréséből. Egyesek azonban gyakorlatilag a hálón élnek. Már a viszonylag idősebb korosztály tagjai közül is egyre többen fedezik fel a világháló előnyeit, illetve azt, hogy az online ügyintézés által időt és pénzt takaríthatnak meg, egyszerűsíthetik életüket. Másfelől éppen ebben a korosztályban még mindig tapasztalható egyfajta félelem az internetes tartalmaktól. Főként a középkorúak (30-49 éves internetezők) gondolják úgy, hogy az interneten megjelenő tartalmakat nagyobb szigorral kellene ellenőrizni, valamiféle struktúrába rendszerezni.
Az Apple lett a világ legértékesebb márkája
Megváltozott a sorrend a Millward Brown BrandZ márkaértékelési toplistájának élén, miután négy év után idén átvette a vezetést a Google-től az Apple. A legértékesebb márka értéke tavaly óta nem kevesebb, mint 84 százalékkal nőtt a kutatócég értékelése szerint, így jelenleg 153,3 milliárd dollárra rúg. A világ 100 legértékesebb márkájának összesített értéke az elmúlt évben 17 százalékkal, 2,4 billió dollárra nőtt.
Oktatási adatok, 2010/2011
Az Oktatási adatok című kiadvány országos szintű áttekintést nyújt a magyar közoktatásról és felsőoktatásról – az oktatási részvétel mértékéről és arányairól, az intézmények, a feladatellátási helyek és a pedagógusok számának alakulásáról. A statisztikai jelentés a 2010/2011. tanév adatait és az elmúlt évben lezajlott változásokat elemzi. A Központi Statisztikai Hivatal tanulmányában egyebek mellett olvashatnak a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló hallgatók számának alakulásáról. A számok jól mutatják, hogy a hallgatók abszolút számának növekedése az elmúlt három tanévben megállt. Az intézmények nappali tagozatának különböző szintű képzéseire a 2010/2011-es tanévben a tavalyinál 2000 fővel kevesebben, 241 ezren iratkoztak be. Felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben 198 ezren, a kifutó egyetemi, főiskolai programokon 20 ezren tanulnak. Ezen túlmenően csaknem 17 ezer hallgató felsőfokú szakképzésben, több mint 5500 fő szakirányú továbbképzésben, illetve doktori programokban folytatja tanulmányait. Nemzetközi összehasonlításban a hallgatók összetételében jelentős különbségek mutatkoznak: Magyarországon a felsőfokú szakképzésben részt vevők aránya – a növekvő létszám ellenére – továbbra is rendkívül alacsony, az egyetemi, főiskolai hallgatók hányada viszont általában magasabb, mint az Európai Unió más tagországaiban. A nagyrészt ingyenes és kötelező közoktatással ellentétben a felsőoktatás a hallgatók számára forrásigényes, a választási lehetőségek között egyre nagyobb arányban találhatók költségtérítéses képzési formák. Míg a nappali tagozatosok 74%-ának képzését az állam finanszírozza (ez a részarány folyamatosan csökken), addig az esti-levelező tagozatokon ez az arány 25–30%, a távoktatásban pedig csak az önköltséges típust vehetik igénybe a tanulni szándékozók. A tanulmány teljes egészében letölthető a KSH weboldaláról.
Mennyire sikeresek a „bolognások" a munkaerőpiacon?
A bolognai alapképzés első végzettjei jól tudják kamatoztatni oklevelüket álláskereséskor, majdnem 50 százalékuk ugyanakkor továbbtanul - akár munka mellett is - például mesterképzésen. A munkaerőpiac nagyjából úgy kezeli a bachelor képzés diplomásait, mint a korábbi főiskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket. Igaz, fizetésük és elégedettségük valamivel alacsonyabb az átlagnál, de ez talán abból is adódik, hogy a munkáltatók még nem ismerik az új képzésben rejlő lehetőségeket és tartalmat. Többek között ezek derültek ki az Educatio Nonprofit Kft. kutatásából, amelyet a Diplomás Pályakövető Rendszerben található intézményi adatok alapján végzett. Az elemzők azt vizsgálták, hogy az új képzési rendszerben elsőként végzett generáció mennyire volt sikeres bachelor (BSc/BA) oklevelével a munka világában. Az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási intézményektől beérkezett adatokat összesítve készítette el kutatását. Ebben csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás - köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal - munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a végzésük óta eltelt egy évben hogyan hasznosították oklevelüket a felsőoktatási képzésből kikerülők. Ez különösen érdekes lehet annak fényében, hogy 2009-ben került ki az egyetemek, főiskolák falai közül az első bachelor diplomával rendelkező generáció, de ezzel párhuzamosan még hagyományos képzési rendszerben (egyetemi, főiskolai szakokon) is végeznek fiatalok. A részleteket a linkre kattintva olvashatják.
Felsőoktatás és munkaerőpiac
Vissza-visszatérő téma a felsőoktatási szakemberek között, hogy a hallgatók mibe is fognak a diplomájuk megszerzése után. Fontos feladat feltérképezni a munkaerőpiac és a felsőoktatás közötti kapcsolatot, valamint az egymásra épülő képzési szintek és az élethosszig tartó tanulás térhódítása hozta új helyzetet is. A Felsőoktatási Műhely című szakfolyóirat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a bolognai reformmal párhuzamosan a felsőoktatásunk alapvetően megváltozott az utóbbi évtizedben. Főként a mostanában beérkező hallgatók, az átalakuló munkapiac, illetve az alapvetően változó nemzeti és nemzetközi társadalmi feltételek miatt nem zárkózhat be saját köreibe. A folyóirat a Társadalmi Megújulásért Operatív Program Diplomás Pályakövetési Rendszerének kialakítását szakmailag támogató kiadványok sorát egészíti ki elsősorban a nemzetközi kontextushoz írott adalékokkal és intézményi példával.
Munkaerő-piaci jellemzők 2011 I. negyedévében
2011 I. negyedévében a hazai munkaerőpiac méreteit tekintve nem változott. A válság 2008 őszi kitörése óta ez volt az első olyan időszak, amikor kedvező irányú változásoknak lehettünk tanúi, a foglalkoztatottság némileg emelkedett, a munkanélküliség pedig nem nőtt tovább az előző év azonos időszakához képest. E változások elsősorban a férfiak munkaerő piaci helyzetének javulásában érzékelhetőek. A Statisztikai Tükör V. évfolyamának 35. számában részletesen tájékozódhatnak a foglalkoztatásról, a munkanélküliség mértékéről, de a munkaerőpiac fő területi jellemzőiről is. A tanulmány a KSH weboldaláról letölthető.
A Regionális Technológiatranszfer Hálózat működési rendszere
A kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztése a gazdaságfejlesztés, a modernizálás és a piaci érvényesülés kulcskérdésévé vált. A nap mint nap felmerülő újabb kihívásra reagálni képes gazdaság csak egy versenyképes KKV szektorral működhet és fejlődhet. Az innováció a tudásalapú gazdaság megteremtésének egyik fontos eszköze. Bizonyított, hogy a versenyképességet a gazdasági folyamatok „tudás tartalma” határozza meg. A tudás/technológia diffúzió a szakszerű tudásnak, új ismereteknek elterjesztését, a felhasználókhoz történő eljuttatását és alkotó alkalmazását jelenti. A tudás/technológia diffúzió sok-szereplős rendszer, amelynek megvalósításában, elősegítésében a gazdasági szereplők (vállalkozók/vállalatok, kormányzati szervek, diffúziós intézmények, pénzintézetek, információs bázisok, stb.) szinte mindegyike részt vesz – a rendszer folyamatainak különböző fázisaiban eltérő súllyal és feladatokkal.
Egyre többet telefonálunk, egyre többen netezünk
2011. március végén a mobiltelefon-előfizetések száma 11,9 millió volt. A telefonbeszélgetések időtartamának több mint háromnegyede mobiltelefonokról indított hívásokból származik. Miközben a kábeles és más, helyhez kötött VoIP-alapú telefonálás egyre népszerűbbé válik, a vezetékes vonalak száma tovább csökken. Az internet-előfizetések mennyisége egy év alatt 567 ezerrel gyarapodott, így már meghaladta a 3,4 milliót. A mobilinternet-előfizetések száma majdnem elérte az 1,4 milliót - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalójából. A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt alig 11 ezerrel bővült: az állomány 2011. március végén 11,9 millió volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma ismét emelkedett, ami ellensúlyozta a feltöltőkártyás szegmens 386 ezres éves szintű visszaesését. A változás hátterében az áll, hogy a szolgáltatók reklámkampányaikon keresztül az ügyfeleket arra ösztönzik, váltsanak havidíjas előfizetésre. 100 lakosra 119 mobil-előfizetés jutott. A mobilhálózatokban a tárgyidőszak folyamán 2010 I. negyedévéhez viszonyítva 1%-kal több hívást kezdeményeztek és 5%-kal nőtt a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 367 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 2,3 perc volt. Bár a kábeltévé-szolgáltatók egyre nagyobb sikerrel kínálnak vezetékes vonalat és hívásszolgáltatást, 2011 március végén - előzetes adatok szerint - az egy évvel korábbinál 63 ezerrel kevesebb, 2,9 millió vezetékes fővonal volt üzemben, ennek 27%-a VoIP-hangcsatorna (kábeltévés, illetve széles sávon megvalósuló helyhez kötött telefonszolgáltatás), 15%-a ISDN. A 100 lakosra jutó vezetékes fővonalak száma az időszak utolsó napján 29 volt. A teljes tanulmány a Médiainfó weboldalán olvasható.
Megjelent a KSH előzetes elemzése a kutatási-fejlesztési tevékenység 2010. évi adatairól
2010-ben Magyarországon kutatás, fejlesztési tevékenységre 310,2 milliárd forintot fordítottak, a GDP 1,14%-át. Az előző évekhez képest kisebb (folyó áron 3,7%-os) növekedés elsősorban az állami források szűkülésének következménye – a költségvetésből K+F-célra kifizetett összeg 3,6 milliárd forinttal (2,8%-kal) kevesebb volt az egy évvel korábbinál – , és a vállalkozások ráfordításainak növekedési üteme is mérséklődött. A közel 3000 kutatóhelyen mintegy 54 ezer fő foglalkozott kutatás, fejlesztéssel. A teljes munkaidőre átszámított létszám 31,5 ezer fő volt, több mint kétharmaduk kutató . Az egyes szektorok K+F-tevékenysége eltérően alakult: a vállalkozási szektor K+F-aktivitása – az előző éveknél kevésbé dinamikusan – tovább erősödött, miközben a kutatóintézeteké és a felsőoktatási kutatóhelyeké visszaesett. A K+F-ráfordítás a vállalkozásoknál 8,4%-kal emelkedett, az államháztartáshoz tartozó intézményeknél 4,2, az egyetemek, főiskolák keretei között működő kutatóhelyeknél 1,3%-kal csökkent. A kutatás, fejlesztési ráfordítások forrásainak összetétele is módosult. A vállalkozások részesedése 46,4%-ról 47,4%-ra, a külföldről származó összegeké 10,9%-ról 12,4% nőtt, az állami költségvetés súlya pedig közel 3 százalékponttal lett kevesebb. A tanulmny teljes terjedelmében a KSH weboldalától letölthető.
Középszerű az EU innovációs teljesítménye
Egy friss innovációs összeállítás szerint az EU mindent összevetve meglehetősen középszerűen teljesít, bár a tagállamok közül kiemelkedik Finnország és Svédország teljesítménye. Magyarországnak is bőven van még behoznivalója.
Szinte mindenhol van tévé és telefon, de kevesebben neteznek
Az Európai Unió elektronikus kommunikációs eszközökkel való ellátottságáról adott ki jelentést az Európai Bizottság. A különleges Eurobarometer-tanulmány szerint az uniós háztartások 98 százalékában van telefon, de már több a mobil (89%), mint a vonalas (71%). Nőtt az internet-penetráció, jelenleg a háztartások csaknem kétharmada (62%) fér hozzá a világhálóhoz otthonról. Ciprust leszámítva minden országban jelentősen nőtt a szélessáv aránya, a legjobban, 19 százalékkal Lettországban. A szélessávú penetráció jelenleg 55 százalékos. Csaknem minden háztartásban (98%) van otthon legalább egy tévékészülék, Cipruson és Máltán ez az arány 100 százalékos, de a legalacsonyabb penetrációval rendelkező Finnországban is 94 százalékos. A digitális földfelszíni sugárzás (30%) és a kábel (35%) a legnépszerűbb platformok. Egyre népszerűbbek a "csomagos" előfizetések, az EU háztartásainak 42 százaléka már egyszerre fizet elő televízióra, internetre és telefonra. Az internet és a mobil terjedésének egyik legnagyobb gátja az ár - olvasható a tanulmányban. A teljes a Médiainfó oldaláról letölthető.
Folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottak száma Magyarországon
Közel egy éve nő a foglalkoztatottak száma – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Május és július között is dinamikus volt a növekedés: a 15-74 éves korosztályban 43 000 fővel, 3 789 400 főről 3 832 100 főre nőtt egy év alatt a foglalkoztatottak száma. A növekedés rátája a 2008-as válság óta a legmagasabb, 1,1%-nak felel meg. A 15-64 évesek körében hasonló mértékben, 42 900 fővel (1,1 százalékkal) 3 757 300 főről 3 800 200 főre emelkedett a foglalkoztatásban lévők száma tavalyhoz képest, így a foglalkoztatottsági ráta 56,1 százalékra nőtt. A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikája alapján 2011. május-júliusi időszakában tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának előző év azonos időszakához viszonyított dinamikus emelkedése. A növekedés rátája a 2008-as válság óta a legmagasabb, 1,1%-nak felel meg. A 15-64 évesek körében hasonló mértékben, 42 900 fővel (1,1 százalékkal) 3 757 300 főről 3 800 200 főre emelkedett a foglalkoztatásban lévők száma tavalyhoz képest, így a foglalkoztatottsági ráta 56,1 százalékra nőtt. A tanulmány teljes terjedelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldalán olvasható.
Hódít a mobil és a VoIP
2011 második negyedévének végén a mobiltelefon-előfizetések száma 11,7 millió volt. A telefonbeszélgetések időtartamának majdnem négyötöde mobiltelefonokról indított hívásokból származik. A kábeles és más, helyhez kötött VoIP-alapú telefonálás népszerűségét mutatja, hogy a vezetékes beszélgetések idejének ötöde, a csökkenő vonalszámnak több mint a negyede oda sorolható. Az internet-előfizetések mennyisége egy év alatt 658 ezerrel gyarapodott, így már meghaladta a 3,6 milliót. A mobilinternet-előfizetések száma 1,5 milliónál is több volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt 161 ezerrel csökkent: az állomány 2011. június végén 11,7 millió volt, ami az utóbbi 3 év legalacsonyabb értéke. Ugyan a havidíjas előfizetések száma ismét emelkedett, de nem ellensúlyozta a feltöltő kártyás szegmens 567 ezres éves szintű visszaesését. Az ellentétes változás hátterében az áll, hogy a szolgáltatók egyre inkább arra ösztönzik az ügyfeleket, váltsanak havidíjas előfizetésre, onnantól pedig már nem szükséges a készülékcserék alkalmával új SIM-kártyát venniük, mint korábban - feltöltő kártyás vevőként. Utóbbi folyamatnak jelentős szerepe volt régebben az állományi adat emelkedésében. 100 lakosra 117 mobil-előfizetés jutott. A mobilhálózatokban a tárgyidőszak folyamán 2010 II. negyedévéhez viszonyítva 2%-kal több hívást kezdeményeztek és 3%-kal nőtt a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 389 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 2,2 perc volt. Az okostelefonok és a mobilinternet terjedését jelzi, hogy egy év alatt ötödével bővült a teljes adatforgalom, mialatt az SMS-ek és MMS-ek száma csak 1, illetve 3%-kal növekedett. Bár a kábeltévé-szolgáltatók egyre nagyobb sikerrel kínálnak vezetékes vonalat és hívásszolgáltatást, 2011 június végén - előzetes adatok szerint - az egy évvel korábbinál 87 ezerrel kevesebb, 2,9 millió vezetékes fővonal volt üzemben, ennek 27%-a VoIP-hangcsatorna (kábeltévés, illetve széles sávon megvalósuló helyhez kötött telefonszolgáltatás), 15%-a ISDN. A 100 lakosra jutó vezetékes fővonalak száma az időszak utolsó napján 29 darab volt. A vezetékes vonalakról indított hívások száma és időtartama 1, illetve 2%-kal nőtt 2010 második negyedévéhez képest. A beszélgetések összesített idejének ötöde VoIP-alapú. A hívások átlagosan 3,2 percig tartottak. Az árak mérséklődése, a gyakran jelentős ingyenes idősávot és díjmentes hálózaton belüli beszélgetést is tartalmazó csomagok terjedése nyomán az előfizetők kevesebbszer, de hosszabb ideig beszélgettek vezetékes telefonról, mint mobiltelefonról. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő majdnem négyötödét mobilkészülékekről indított hívások tették ki. A tanulmány a Médiainfó weboldaláról letölthető.
Kutatás fejlesztés, 2010
A kutatás, fejlesztési tevékenység gazdasági és társadalmi életben betöltött szerepének fontossága változatlanul megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a kedvezőtlen piaci környezet, a szigorodó költségvetési feltételek e területen is éreztették hatásukat. Ezt jelzi, hogy az elmúlt évek intenzívebb növekedése után 2010-ben Magyarországon a GDP 1,14%-át fordították K+F-re, és a csökkenés egyértelműen az állami források szűkülésének következménye volt – olvasható a Statisztikai Hivatal által megjelentetett Kutatás és fejlesztés, 2010 című tanulmányban.
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2010
A távközlési szolgáltatások fejlődésére nagy hatással van, hogy a használati igények megváltoztak. Töretlen a mobileszközök népszerűsége, a háztartások negyedében már van laptop, növekvő kereslet kíséri az új termékek megjelenését (pl.: okostelefonok, netbookok, tabletek). Emellett a vezetékes szélessávú internet már egyre többek számára elérhető és megfizethető. A televíziózás – mint viszonylag olcsó – szórakozási lehetőség, fontos szerepet tölt be a családok életében. A mobiltelefon-előfizetések száma kismértékben növekedett, térnyerésük továbbra is folyamatosan visszaszorítja a vezetékes vonalak használatát. Utóbbi csoportban egyre meghatározóbb a VoIP hangcsatornák1 aránya, hisz egyre több ügyfél választja a kábeltelevízió mellé az ugyanazon a „zsinóron” nyújtott telefont is. A mobilszolgáltatások piacán továbbra is nagy a verseny, bár ennek eredménye leginkább az internet terén jelentkezik. Az internet-előfizetéseken belül az xDSL-ügyfelek száma nagyobb mértékben csökkent, mint 2009-ben, ezzel szemben a kábeltévéseké tovább bővült, több mint tizedével. A vezeték nélküli kategórián belül a mobilinternetes csoport egy év alatt 40%-kal gyarapodott, ez a legnépszerűbb típus. Ugyanakkor egyre inkább számolni kell a majdnem másfélszeresére bővülő, az egyéb kategóriában számon tartott LAN- vagy optikai internettel is. A televízióműsor-terjesztés piacán a fizetős műholdas (DTH, direct-to-the-home) csomagok utóbbi évekbeli fejlődése jelentősen növelte a versenyt. A vezetékes előfizetések csoportjának nagysága csökkent egy év alatt, a lemondók vélelmezhetően műholdas vételre váltottak, de földi digitális műsorszórású adások és nagy felbontású tévéműsorok (HD) is elérhetőek. Egyre több kábelszolgáltató kínál népszerű digitális csomagokat, amikkel több műsort, jobb képminőséggel, kiegészítő funkciókkal és drágábban tudnak értékesíteni. Nő a műsorrögzítés, filmnézési, zeneletöltési lehetőség, az interaktív tartalmak kínálata is, de már olyan kiegészítő szolgáltatás is elérhető, mint a televízió útján, mint ételrendelés, kvízjáték stb. A teljes tanulmány letölthető a KSH weboldaláról.
Távközlés, internet - 2011. II. negyedév
2011 második negyedévének végén a mobiltelefon-előfizetések száma 11,7 millió volt. A telefonbeszélgetések időtartamának majdnem négyötöde mobiltelefonokról indított hívásokból származik. A kábeles és más, helyhez kötött VoIP-alapú telefonálás népszerűségét mutatja, hogy a vezetékes beszélgetések idejének ötöde, a csökkenő vonalszámnak több mint a negyede oda sorolható. Az internet-előfizetések mennyisége egy év alatt 658 ezerrel gyarapodott, így már meghaladta a 3,6 milliót. A mobilinternet-előfizetések száma 1,5 milliónál is több volt. A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt 161 ezerrel csökkent: az állomány 2011 június végén 11,7 millió volt, ami az utóbbi 3 év legalacsonyabb értéke. Ugyan a havidíjas előfizetések száma ismét emelkedett, de nem ellensúlyozta a feltöltő kártyás szegmens 567 ezres éves szintű visszaesését. Az ellentétes változás hátterében az áll, hogy a szolgáltatók egyre inkább arra ösztönzik az ügyfeleket, váltsanak havidíjas előfizetésre, onnantól pedig már nem szükséges a készülékcserék alkalmával új SIMkártyát venniük, mint korábban – feltöltő kártyás vevőként. Utóbbi folyamatnak jelentős szerepe volt régebben az állományi adat emelkedésében. 100 lakosra 117 mobil-előfizetés jutott. A mobilhálózatokban a tárgyidőszak folyamán 2010 II. negyedévéhez viszonyítva 2%-kal több hívást kezdeményeztek és 3%-kal nőtt a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 389 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 2,2 perc volt. A teljes tanulmány a KSH weboldalán olvasható.
Az internetezők 53 százaléka használ laptopot
"Még mindig sokan használnak asztali számítógépeket, de a jövőben előtérbe kerülnek a mobilabb eszközök. A táblagépek azonban egyelőre keveseket hoznak lázba – többek között ezek derültek ki a KutatóCentrum Tablet Reportjából. Habár az asztali számítógépek korszakának koránt sincs vége hazánkban – az internetezők 75 százaléka használ PC-t vagy Macet, ezen belül 85 százalék napi szinten – már érezhető a mobilabb eszközök előre törése. Ezt jelzi, hogy azok közül, akik az elkövetkező fél évben számítástechnikai eszköz vásárlását tervezik – a megkérdezettek 23 százaléka tartozik ebbe a csoportba – 67 százalék a laptopok, notebookok vagy netbookok, 15 százalék pedig a táblagépek felé hajlik, míg asztali gépet 46 százalék választana. Elsősorban a fiatalabb (18-24 év közötti) korosztályba tartozó internetezők preferálják a mobilabb lehetőségeket, hiszen esetükben már csak 76 százalék napi felhasználója az asztali gépeknek. Laptopot, notebookot vagy netbookot az internetezők 53 százaléka használ, többnyire napi rendszerességgel. Köztük az átlagosnál magasabb arányban vannak a 35 évnél fiatalabbak, az újgenerációs telefont használók, a tanulók és a magasabb státuszúak. Hiába van azonban szó mobileszközökről, a megkérdezettek kevesebb mint fele használja őket igazán mobilisan. „Az emberek nagy része ugyan nem hordozza a laptopját az otthona és a munkahelye között, de a mobilitás már akkor is szerepet kap, ha csak a lakáson vagy az irodán belül szeretnénk más-más helységben használni gépünket” – magyarázza az adatokat Szőke Emília, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. A férfiak és a nők között nagyok az eltérések: míg az erősebbik nem képviselőinek 57%-a használja a laptopját vagy notebookját legalább két helyen, addig a nőknek csupán egyharmada élvezi ki az eszköz hordozhatóságának előnyeit. Magas azok száma is, akik mind asztali, mind hordozható gépet igénybe vesznek: tízből négyen mindkét megoldást használják. A kutatás részletei a Netkutatások weboldalán olvasható.
Gazdaság és társadalom 2011. január-október
A világgazdasági konjunktúra számottevően veszített lendületéből 2011 eddig eltelt időszakában. Az előrejelzések szerint a fejlett országok átlagosan 1,6%-kal, a fejlődő és felzárkózó államok pedig 6,4%-kal növelik gazdasági teljesítményüket az idei évben. A fejlett nemzetgazdaságok esetében a dinamikusabb növekedést a munkaerő-piaci problémák, illetve a fiskális egyensúlytalanságok (magas arányú költségvetési hiány és eladósodottság) miatt szükséges kiigazítások gátolják. Az Egyesült Államok gazdasági teljesítményének növekedése az év eddigi részében folyamatosan lassult. Az év első három negyedévének átlagában 1,8%-kala lett nagyobb a GDP. A fogyasztási kiadások mellett az export segítette az észak-amerikai gazdaság bővülését. Az ázsiai térségben Japán bruttó hazai terméke az év eleje óta mérséklődik, 2011 január–szeptemberében 0,8%-kala csökkent a teljesítmény. Kína gazdasága az év első három negyedévében 9,4%-kal növekedett, a bővülés üteme ugyanakkor fokozatosan veszít lendületéből. A megtorpanás ellenére az Európai Uniób (EU-27) gazdasága 2011. I–III. negyedév átlagában 1,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés motorját továbbra is Németország (3,4%) jelenti, bár a bővülés dinamikája jelentősen mérséklődött. Az eurózónában az első három negyedévet tekintve 1,8%-os volt a növekedés.c A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság növekedése is veszített a lendületéből. Magyarország bruttó hazai terméke 2011 III. negyedévében 1,4%-kal, 2011 első három negyedévében 1,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tanulmány teljes terjedelmében a KSH weboldalán olvasható.